A fogak romlását az ókortól egészen a XVIII. századig gyakran az ún. kukac- elmélettel magyarázták. Egyiptomban a már i.e. 1400 körül említik a fogakban élősködő kukacot, mint a fogromlás okát.
A babilóniaiak is átvették ezt az elméletet, mely szerint a fogba bújt élősdi szívja a vért, pusztítja a fogakat és fogfájást okoz. Ezt füstöléssel próbálták gyógyítani. |
|
A XVIII. században elterjedt a fogászati transzplantáció, mely abból állt, hogy a páciens fájó, rossz fogát kihúzták, és a helyébe egy szegény ember ép fogát ültették, melyet a páciens megvett. Ha a transzplantálandó fog nagy volt, lereszeltek belőle, majd dróttal rögzítették a szomszédos fogakhoz.
A szuvas, rossz fogat is kihúzták, majd megtömték, és visszaültették eredeti helyére.
A másik szokásos eljárás volt a teljes kihúzás helyett, hogy a beteg fogat csak annyira mozgatták meg, hogy a gyökércsúcsán az erek, idegek elszakadtak, az így Elhalt fog még egy ideig használhatóvá vált.
A XVIII. századhoz kapcsolódik még, hogy első fogorvosaink képesítésüket Bécsben szerezték Mária Terézia uralkodása idején.
Magyarországon 1955- ben létesült az Önálló Fogorvosi Kar. |
|
A XII- XVI. században büntetésként alkalmazták az áll illetve a száj meglakatolását olyan esetekben, amikor a bűncselekményt szájjal követték el (pl. árulás). |
|
Érdekesség még, hogy a fogazat, a fogak értékéről is találtak adatokat. Pénzbeli segélyt kaptak, akik az ostrom alatt megsebesültek, és néhány fogukat elveszítették. |
|
Magyarországon a XVI- XVII. században a foghúzás nem gyógyító beavatkozásként jutott szerephez, hanem mint az akkori jogszokások szerint elfogadott büntető módszer. Az ép fogak kihúzásával vagy kitörésével is kínozták, büntették az embereket.
A török időkben szokás volt, hogy a tehetős főrangú foglyot váltságdíjak megszerzése végett szabadon engedték kezesek állítása fejében. Megkínozták a kezest, ha késett a váltságdíj. A kínzások közt gyakori volt a fogazat megcsonkítása. Az „otthagyja a fogát” szólás eredetileg a fogságban otthagyott , kínzással kihúzott vagy kitört fogakra vonatkozott. |
|
Dr. Huszár György: A magyar fogászat története |
|
|